|   
CíMOLDAL > '56-OS TÖRTÉNELEM
Ma ünnepeljük 1956. október 23-ának, annak a felejthetetlen napnak a 30. évfordulóját, amikor Budapest lakosai - munkások, diákok, katonák - fellázadtak a kommunizmus és a szovjet elnyomás ellen a szabadságért és a nemzetükért. Ma az idealizmus, a hazafiasság és az igazi bátorság eme ragyogó példájára emlékezünk, a Magyar forradalom szabadságharcosainak halhatatlan örökségére.
Ronald Reagan - 1986. október 23.





'56-OS TÖRTÉNELEM

Magyarország szovjet hatalom alá került a kommunisták által manipulált 1947-es választások után. A zsarnoki rendszer alatt az emberek a kommunista kormány gazdasági megvonásaitól, tömeges letartóztatásaitól, és annak módszeres és kegyetlen elnyomásától szenvedtek. 1953-ban, Sztálin halálát követõen, megjelentek a gazdasági krízis elsõ tünetei, amit egy végzetesen félreirányított, államilag vezetett agrárpolitika okozott. A magyar kommunista, keményvonalas Rákosi Mátyást hirtelen a szintén kommunista,de reformpolitikus Nagy Imre váltotta posztján, aki az "emberarcú kommunizmusban" hitt.

A várt enyhülés mindössze 18 hónapig tartott, amit elõször újra Rákosi Mátyás, majd helyettese, Gerõ Ernõ elnyomó diktatúrája követett. De Hruscsov 1956-os Pártkongresszuson elhangzott híres beszéde, melyben kritizálta Sztálin személyi kultuszát és tevékenységét, megnyitotta Magyarországon is a kaput a hasonló kritikák elõtt a morálisan megbukott kommunista rendszerrel szemben. Növekedett az elégedetlenség a magyar vezetõkkel szemben: írók, egyetemi hallgatók, újságírók sürgették az alapvetõ változásokat mindaddig, amíg mindez egy tömeges demonstrációvá fejlõdött, mellyel eredetileg a lengyelországi Poznan sztrájkoló munkásait akarták a magyar tüntetõk támogatni.. Október 23-án egy spontán tüntetés keretében körülbelül 200.000 ember gyûlt össze a Parlament épülete elõtt. Így kezdõdött tehát a magyar forradalom... A következõ kronológia összefoglalja a forradalom legfontosabb eseményeit...

Október 23.
  • Egyetemi hallgatók gyûlnek össze és Bem József (lengyel tábornok, aki az 1848-as szabadságharc egyik vezetõje volt) szobrához vonulnak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a kommunizmus ellen harcoló lengyel munkások iránt. A tüntetõ tömeg hamarosan kétszázezresre duzzad, függetlenséget követelve a Parlament elõtt.
  • Tüntetõk ezrei vonulnak a Magyar Rádió épülete elé, hogy felolvassák a 16 pontból álló követelésüket, de a gyûlölt ÁVH (Államvédelmi Hatóság) megakadályozza, hogy bejussanak az épületbe. Amikor a tömeg ahelyett, hogy feloszlana, olyan szlogeneket kezd el kiabálni mint a "Ruszkik haza!", az ÁVH a tömegbe lõ.
  • A magyar katonák, akik nem értettek egyet azokkal a csapatokkal, akik a fegyvertelen diákokra lõttek, gyorsan átállnak a szabadságharcosokhoz, és fegyvereket adnak nekik, mellyel megvédhetik magukat.
  • A Sztálin szobrot ledöntik és végigvonszolják Budapest utcáin.
  • Lázadás tör ki a Szabad Nép újságnál, a Kommunista Párt szócsövénél.

Október 24.

  • Nagy Imre lesz a miniszterelnök, aki rádióbeszédében nyugalomra inti a lakosságot.
  • A budapesti események híre végigsöpör az egész országon.
  • A felkelõk elfoglalják a Rádió épületét.
  • Újabb magyar és szovjet páncélos egységek begördülnek Budapestre.

Október 25.

  • Súlyos harcok folynak Budapesten, országszerte folytatódnak a tüntetések.
  • Kiadják a forradalom elsõ újságját, az "Igazság-ot".
  • A tüntetõk újra összegyûlnek a Parlament elõtt, és Nagy Imrét kezdik el követelni. ÁVH csapatok sorakoznak fel a Parlament és a Néprajzi Múzeum tetején, tüzet nyitnak, és csaknem 60 tüntetõt megölnek.
  • Munkástanácsok alakulnak a Csepel Vas-és Acélmûvekben.

Október 26.

  • A Thököly út-Dózsa György út környékén és a Széna téren felkelõcsoport alakul. Felkelõk szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danubia Fegyvergyárat
  • A forradalom vidékre is kiterjed. Mosonmagyaróváron az ÁVH tüzet nyit a békésen tüntetõ tömegre, 85 férfi, nõ, és gyermek halálát okozva.

Október 27.

  • A katonaság megszállja a Szabadság hidat és a Móricz Zsigmond körteret.
  • A Rádió bejelenti az új kormány megalakulását.

Október 28.

  • Felesküszik az új kormány.
  • Nagy Imre tárgyalásokat kezd a szovjetekkel, megpróbálja rávenni õket, hogy hagyják el az országot.
  • Nagy Imre rádióbeszédében többek között megígéri, hogy a szovjet csapatok el fogják hagyni Magyarországot, az ÁVH-t feloszlatják, és a hagyományos magyar zászlót újra hivatalossá teszik.
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalását napirendjére tûzi.

Október 29.

  • A legkeményebben kritizált kommunista vezetõk mint például Gerõ Ernõ, Hegedûs András és Kovács István az éjszaka folyamán Moszkvába menekülnek.
  • Izrael megtámadja Egyiptomot - megkezdõdik a szuezi háború.

Október 30.

  • Kiszabadítják Mindszenty József bíborost.
  • A szovjet alakulatok visszavonulnak Budapestrõl, további utasításokra várva.
  • Nagy Imre bejelenti a Rádióban az egypártrendszer végét és a koalíciós kormány megalakulását.
  • A Szabad Kossuth Rádió megkezdi adásait.

Október 31.

  • Befejezõdik a szovjet csapatok kivonása Budapestrõl.
  • A szovjet vezetõség titkos döntést hoz a lázadás katonai beavatkozással való elfojtásáról.

November 1.

  • Nagy Imre kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ország kilépését a Varsói Szerzõdésbõl, melyre nem érkezik válasz.
  • Szovjet alakulatok zárják körül a magyar repülõtereket.

November 2.

  • Országszerte megindul a munka, megkezdõdik a helyreállítás.
  • Hruscsov, Malenkov szovjet vezetõk Bukarestben romániai, csehszlovák és bulgár vezetõkkel találkoznak, hogy elõkészítsék a magyarországi szovjet katonai beavatkozást.

November 3.

  • A fogságból kiszabadult Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a lakossághoz.
  • Maléter Pál tábornok megegyezik a szovjet vezetéssel arról, hogy kivonják csapataikat Magyarországról. A szabad eltávozásuk ígérete ellenére, Malétert és kíséretét letartóztatják, foglyul ejtik, és Romániába hurcolják, ahol késõbb kivégzik õket.

November 4.

  • Hajnalban körülbelül 5.000 tank gördül Romániából Budapestre, hogy leverje a forradalmat.
  • Heves harcok után a szovjetek elfoglalják a Kilián laktanyát.
  • Mindszenty bíboros politikai menedékjogot kér az amerikai követségen, ahol azután 15 évig tartózkodik.
  • Folyamatos segélykérõ üzeneteket küldenek az ENSZ és a nyugati országok felé, melyekre semmiféle válasz nem érkezik.

Miután a szovjet hadsereg leverte a forradalmat, szórványos fegyveres ellenállás folytatódott különbözõ vidéki városokban december közepéig. De a passzív ellenállás, a csendes politikai harc, a sztrájkfelhívások, melyek továbbra is folytatódtak, újabb kihívásokat jelentettek a szovjetek által kinevezett Kádár János bábkormányának. Kádárt kommunista elvtársai, különösen a szovjetek és a románok kényszerítették, hogy keményen bánjon el a forradalmárokkal.

A megtorlások november végén kezdõdtek a tömeges letartóztatásokkal, ukrajnai deportálásokkal, statáriális perekkel és internáló táborok felállításával. Több mint 200.000 ember menekült nyugatra. Hogy legitimitást nyerjen, Kádárnak el kellett tüntetnie a forradalom miniszterelnökét, Nagy Imrét, akinek bírósági tárgyalása, titkos kivégzése és temetése 1958. júniusában zajlott. A legtöbb elítélt általános amnesztiát csak 1963-ban kapott.

Bár a szabad világ kormányai mély csodálattal nézték végig a magyar forradalom eseményeit, egyikük sem vette komolyan fontolóra, hogy katonai támogatást nyújtson, vagy, hogy elég erõteljesen elmarasztalja a Szovjetuniót, amely beavatkozások megakadályozhatták volna a brutális megtorlás végrehajtását.

Azonban 1956 hõsei nem haltak meg, nem szenvedtek hiába. Olyan rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, olyan egyetemes akaratról az idegen zsarnokságtól való megszabadulásért, hogy végül az egész világnak szembesülnie kellett a kommunizmus valódi arcával. A forradalom szellemisége teljes kört írt le 1989. júniusában, amikor Nagy Imrét és társait nyilvánosság elõtt újra temette a hálás magyar nemzet, amely 33 évet várt arra, hogy kifejezze mély tiszteletét áldozatvállalásukért.

Az 1956-os forradalom volt az egyik elsõ lépés a kommunizmus felbomlása felé vezetõ úton, melyet a 1968-as Prágai Tavasz, a Szolidaritás 1980-as megalapítása Lengyelországban, majd a Berlini Fal 1989-es ledöntése követett. A kommunista rendszer, mely az elsõ halálos csapást 1956-ban kapta Magyarországon, 1989-ben az egész régióban széthullott. Ezután hamarosan felbomlott a Varsói Szerzõdés. Az utolsó szovjet katona 1991. júniusában hagyta el a magyar földet, és végre Magyarország újra szabad ország lett.




©2005 Freedom Fighter 56. Minden jog fenntartva